Árpádházi szentünkre éppen Erzsébet-napon emlékezünk. Az írásos ismertető és képek mellett (után) - a You Tube jóvoltából - egy 60 perces ismeretközlő film mutatja be Erzsébet alakját, tetteit - későbbi szövegek, szövegrészletek, sok kép és kommentár segítségével. Az olvasás és a filmnézés mellett ne feledkezzünk meg e veretes, szép név viselőiről sem: Erzsébet nevű látogatóinknak derűs névnapot kívánunk!
Szent Erzsébet napja (november 19.)
A név jelentése: „Isten az én esküvésem.” Mi tudható ma e név híres viselőjéről, Árpádházi Szent Erzsébetről?
Nyolcszázöt éve, 1207-ben született. II. András/Endre magyar király és meráni/merániai Gertrúd királyné gyermeke. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A királyi pár öt gyermeke közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja, ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, türingiai Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott. II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápánakkeresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta.Lajos öccsei, Henrik Raspe és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt, egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartbugot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár édesapja, II. Endre hívta haza, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
Egy híres legenda: Erzsébet és a rózsák (a "rózsacsoda")
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történekben Erzsébet (még 3 évesen) az apjával vagy a férjével találkozik.
Árpád-házi Szent Erzsébet. Lotz Károly festményének fekete-fehér reprodukciója.
Megjelent az Új idők című folyóiratban (szerk.: Herczeg Ferenc - XXXVI. évfolyam 31.szám - 1930.07.27.)
Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re.
Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassaiSzent Erzsébet-dóm. Budapesten a a VII. kerületben 1931-ben Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, melyen Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll (Steindl Imre műve, [1]), átnevezték a szent legendája nyomán Rózsák terére. A bogotái (Kolumbia) székesegyház is az ő tiszteletére van szentelve. Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított. A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek. Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet rózsája-díjat Az egyik hidat, ami összeköti Budát és Pestet, Erzsébet-hídnak nevezik. Ma is, de főleg a korábbi évszázadokban sok magyar leánynak adták a szülők az Erzsébet nevet.
Erzsébet születésének 800. évfordulóját a katolikus egyház Szent Erzsébet-évnek nyilvánította. Az ünnepi év eseményeinek kommunikálása céljából a szent szülővárosa, Sárospatak hivatalos webhelyet is működtetett 2007-ben: http://www.sarospatak.hu/szenterzsebet/ (a link ma már nem működik)
Mihai Andrei : Türingiai Szent Erzsébet (színes üvegablak)
>> Ha Téged is érint, kattints, olvass, ne maradj le az aktuális infókról! <<
A nemzeti köznevelési törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2012/2013. tanévben – tehát az idén – 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. A tanulók számára a középiskolák a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. Bővebben
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
