2012.11.11. 14:22, Múlt-Kor, MTI, HVG
A lovag, a remete, a püspök és Magyarország patrónusa: Szent Márton
2006. november 11. 10:00 Csáki Amarilla cikke
Pannónia híres szülöttje
Szent Márton ünnepe a középkortól kezdve jeles nap egész Európában, hazánkban pedig különösen tisztelik a szentet pannóniai születése miatt. Életét kortársa és egyben tanítványa Sulpicius Severus, valamint Tours városának VI. században élt híres püspöke, Gergely tollából ismerjük. A keresztényüldözések után a IV. században kezdett konszolidálódni az új vallásnak, illetve annak követőinek helyzete. Ebben az időben született Márton a pannóniai Sabariában pogány, ugyanakkor `nem alacsonyrangú` családban, édesapja katona volt a császár seregében.
Fiatalkorát az itáliai Ticinumban (Pavia) töltötte, majd a hadsereg tagja lett, azonban már gyermekkorától Isten szolgálatára vágyott. A legenda szerint nagyon hideg tél volt, amikor Ambianum (Amiens) kapujánál találkozott egy szegény koldussal, megszánta, köpenye felét neki adta, és a következő éjszaka álmában megjelent neki Krisztus a fél köpenyben. Ez az esemény döntő fordulatot jelentett az életében, megkeresztelkedett és a katonai szolgálatból való felmentését kérte Julianus császártól, majd pappá szenteltette magát Pictavium (Poitiers) püspökével, Hilarius-szal.
Hamarosan figyelmeztetést kapott álmában, hogy térjen vissza téríteni szülőföldjére, Pannóniába. Később remeteként élt, majd szerzetesi közösségeket alapított Milánóban. Miután Itáliából az ariánusok elűzték, egy pappal Gallinaria szigetére vonult, ezután Szent Hilariushoz indult Rómába, majd onnan Galliába ment, ahol tovább folytatta a térítést. Keményen fellépett a pogányokkal szemben, templomaikat leromboltatta, őket pedig - sokszor csodák révén - Krisztus híveivé tette. 371-ben Tourones (Tours) püspökévé választották, bár ő nem szívesen hagyta ott a remeteséget. Később püspökként nem a városban élt, hanem az általa alapított Maurimonasteriumi (Marmoutier) monostorban. Több mint huszonhat év püspöki szolgálat után 397 novemberében halt meg.
Már a középkorban sem volt egyértelmű, hogy vajon hol lehetett az életrajzírók által emlegetett Sabaria. A 12. században kialakult legenda szerint Pannonhalma közelében, azonban ez a legenda csakhamar és hirtelen elhalt. Majd a 19. században a másik lehetséges Sabaria, Szombathely és Pannonhalma hosszas, a 20. századon is átívelő vitába kezdtek, míg végül a kutatás mai állása szerint inkább Szombathely lehetett Márton szülővárosa.
A 12. századi Franciaországban bencés szerzetesek terjesztették azt a legendát, hogy a szent püspök királyi sarj, egy magyar uralkodó gyermeke. Ennek oka abban keresendő, hogy ezzel is növelni akarták szeretett szentjük, Márton tiszteletét.
Magyarország patrónusa
Márton az ezredfordulón megalakult Magyar Királyságban is előkelő helyet kapott a szentek között, tiszteletét első uralkodónk felesége, Gizella és két térítő, Szent Adalbert és Gellért igyekeztek elterjeszteni. Szent István király élete fontos pillanataiban a legendák tanúsága szerint a pannóniai születésű szent segítségét kérte, így a frissen megalakult keresztény királyság legnagyobb ellenségei a pogány magyarok elleni csatában is "Szent Márton főpap és Szent György vértanú zászlaja" alatt ment és győzelmet aratott felettük. A besenyőkkel való harcot sem kellett egyedül megvívnia, tudta, hogy segít neki Márton: "Távozzatok, távozzatok, mert parancsolómtól elnyertem védelmezőm és vezérem, vagyis Mártont, aki nem fogja tűrni, hogy harapásotok az igazak mezőit marcangolja."
László és Géza hercegek Márton napján kötöttek békét ellenfelükkel, Salamonnal, valamint László ígéretet tett az 1074-es, döntő mogyoródi csata előtt, hogy ha megverik Salamon hadait, akkor ezt egy Szent Márton tiszteletére emelt kápolna építésével hálálja meg. Az 1092-es szabolcsi zsinat Szent Márton, Magyarország patrónusa napját a kötelező ünnepek közé sorolta. A középkori magyar templomokban számos ének hangzott fel tiszteletére és helyet kapott a zsolozsmában is.
Az Anjou-házból származó Károly Róbert csak meglehetősen lassan és sok nehézség árán lehetett az ország uralkodója. A trónra jutásában sokat segített Gentilis de Montefiore bíboros, pápai legátus, aki magyarországi küldetésének sikeres teljesítése után köszönetet mondott Szent Márton püspöknek, és tiszteletére kápolnát emelt Assisiben. A magyar szentekkel övezett alsó templomban található kápolna bejáratánál Gentilis Pannónia szent szülöttje előtt hajt térdet, míg az utolsó képek egyikén, Szent Márton halálánál a frissen trónra jutott magyar uralkodó, Károly Róbert búcsúzik tőle
Károly Róbert udvarában Szent Márton az egyetemes egyház szentjeként, illetve püspökként és katonaként kapott szerepet és szolgált példaképül. A királyi udvarban készített, a szenteket hierarchikus sorrendben szerepeltető képes Magyar Anjou Legendárium - Jacobus de Voragine Legenda Aurea című munkája alapján mutatja be Szent Márton életének legfontosabb jeleneteit
Szent Márton életének ábrázolása a Magyar Anjou Legendáriumban
Károly Róbertet a tartományurakkal vívott rozgonyi csatában a szepesi polgárok segítették. Később ezt a győzelmet örökítették meg a szepeshelyi székesegyház falain. Az északi falon Magyarország Patrónája, Mária koronázza az ifjú Anjou uralkodót, míg a déli oldalon Szent Márton lovas alakja foglal helyet, azonban ez utóbbi már az idők folyamán lekopott. Az Anjou-kori Magyarországon ez volt az egyetlen olyan ábrázolás, ahol Szent Márton az ország védelmezőjeként tűnt fel, de a szepeshelyi festménynek az is különlegessége, hogy Márton Magyarország Patrónájával együtt szerepel.
Szöveg- és képforrás:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15414&pIdx=1
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15414&pIdx=2
A Márton-nap és a libák
2002. november 7. 14:46 MTI
Ausztriában Szent Márton napja, november 11. környékén mintegy 250 ezer liba harap - utoljára - fűbe, hogy elfogyasztásával is megemlékezzenek a mai Szombathely környékén született szerény 4. századi püspökről.
Márton, egy római tribunus i.sz. 316-ban született fia 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint 18 éves volt, amikor palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották.
A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Úgy tudni, meggyőző és hiteles püspök volt, aki az imádságot és a lelkészséget össze tudta egyeztetni a jótékonysággal. Időszámításunk után 397-ben hunyt el. Halála után váratlanul igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra, Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték.
Ausztriában csak Karintia tartományban 44 templomot szenteltek Szent Mártonnak: november 11. körül a gyerekek lampionos felvonulásokkal, a felnőttek inkább a Márton-napi libával emlékeznek rá máig, és más népszokások is élnek még, amelyek e naphoz kötődnek.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Ám akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Márton-napra mindenütt liba dukál, s egyre több étterem rendez ilyenkor egész liba-heteket. Ausztriában a legtöbb liba a mezőn legelészhet, és vágási súlyát 28 hét alatt éri el, míg francia és kelet-európai társaikat kukoricával tömik hízottra. A konyhában aztán kiderül a különbség, mert a hízott liba zsírja kiolvad, és jóval kevesebb hús marad. Ez az oka annak, hogy az ausztriai szupermarketekben a hazai liba mintegy kétszer annyiba kerül, mint az importált. Ám a hízlalási módszertől függetlenül a liba repülő kalória-bomba marad. Ez lehet az oka, hogy az osztrákok éves átlagban fejenként 20 dekagramm libahúst esznek csupán, azt is főleg Márton-napkor, amikor az ünnep jó ürügyet kínál erre, s az orvosok is engedékenyebbek, azt hangsúlyozva, hogy egyetlen ropogósra sütött libacombtól még senki nem hízott el.
Babonák, időjóslás... (HVG-cikkrészlet)
Noha ma már 2500-3000 forintot is elkérnek egy kiló minőségi nyers libacombért, a középkorban a libaevés még nem volt úri muri. Márton-napkor ünnepelték az őszi munkák végét, az urak ilyenkor kifizették cselédeiket, akik bérük mellé alaposan felhizlalt libát is kaptak, amit ízesen elkészítettek, mellé pedig az adott évi szüretből származó újbort itták. Márton-naphoz számos hagyomány és babona kötődik.
„Varázserőt” tulajdonítottak Szent Márton vesszejének: ezt a pásztorok adták az állataikat legelőn hizlaló gazdáknak, akik az ajándékba kapott köteggel megveregették állataikat, bízva abban, hogy jó lesz a következő évi szaporulat. A jószághoz kötődik az egyes területeken elterjedt babona, miszerint aki Márton-napján mos vagy tereget, keresztet vethet a jószágra.
A libafogyasztással kapcsolatban is számos babona élt és él mai is. Az egyik szerint, ha valaki nem eszik libát Márton-napon, egész évben koplalni fog. A népi időjárásjelzés szerint, ha november 11-én kemény fagy van, akkor karácsonykor enyhe lesz az idő. „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Ha viszont jó az idő Márton napján, nagyon hideg lesz a tél. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél” - szól a népi bölcsesség. Aki pedig november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz - így tartották.
Szövegforrás_2: http://hvg.hu/kultura/20111110_marton_nap_liba_nepszokasok
Szövegforrás_1: http://www.mult-kor.hu/20021107_a_martonnap_es_a_libak
Képforrás: http://static.168ora.hu/db/02/11/marton-napi-liba-d00013211e4cb20db4af6.jpg
Még valamit! A katolikusok portálján kiváló, minden érdekességre kiterjedő összeállítás olvasható és nézhető a szent szombathelyi tiszteletéről, a Szent Márton Látogatóközpontról és magáról Mártonról, Szombathely (Savaria) szülöttjéről:
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-kozpont.html ÉRDEMES KATTINTANI!