"Oly korban éltem én e földön..." - Bálint András színművész Radnóti-estje

a www.csepel.hu képes beszámolója

Radnóti Miklós oly korban élt, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt” – írta maga a költő 1944 májusában, amikor zsidó származása miatt már ki kellett tűznie a hatágú sárga csillagot a kabátjára, de nem tette meg, inkább ki sem ment az utcára. Verseiből, naplójából idézett részleteket Bálint András színművész csütörtök este a Radnóti Miklós Művelődési Házban, ahol a színházterem megtelt érdeklődő hallgatókkal.

Bálint András Radnóti estjét eredetileg a Radnóti Színházban hallgathatták meg a nézők, a színművész később bejárta vele Magyarországot. De a határokon túl is megfordult, előadást tartott Szlovákiában, Erdélyben és Szabadkán is. „A csepeli közönség egy pisszenés nélkül hallgatta végig a szövegrészleteket, látszott rajtuk, hogy nagyon figyelnek” - mondta Bálint András az est után.

Radnóti Miklós 68 évvel ezelőtt, november 9-én halt meg, tarkólövés végzett vele a Győr melletti Abdánál. Holttestére másfél évvel később bukkantak rá, s a jegyzőkönyv szerint megtalálták nála utolsó verseit, s egy üzenetet, hogy írásait juttassák el Magyarországra. Magyarnak vallotta magát, akinek kedves költőtársai Petőfi, Arany János, Babits Mihály voltak, akik szép nyelvezettel és nem fennhéjázóan írtak a magyarokról. Zsidó származása miatt örökösen vívódott magával, mígnem arra jutott, hogy 1943-ban elhagyta izraelita vallását, s feleségével, Gyarmati Fannival együtt római katolikus hitre tért át.

A korszak ellentmondására jellemző, hogy a keresztelőt Sík Sándor katolikus papköltő, a nagynevű irodalmár tartotta, aki maga is zsidó származású volt. Sík Sándor atyai szeretettel vette körül Radnótit, s támogatta a költői kibontakozását. A keresztség felvétele sem mentette meg azonban Radnótit attól, hogy zsidóként tartsák számon, s 1944 áprilisától kötelezték a sárga csillag viselésére. Naplója szerint ezt nem tette meg, hanem inkább ki sem mozdult az otthonából. Amikor munkatáborba hurcolták, utolsó üzeneteit feleségének küldte, akit azzal nyugtatgatott, hogy „Én jól vagyok! Semmi okom panaszra…”

Többé nem érkezett hír róla. Gyarmati Fanni örökre hű maradt férjéhez: a szeptemberben 100 esztendős Fanni asszony most is ugyanabban a Pozsonyi utcai lakásban lakik, ahol együtt élt a költővel. Hosszú élete során legfontosabb teendőjének tekintette Radnóti életművének gondozását.

Bálint András az előadás után szintén megemlítette Fanni asszonyt, aki korához képest jól van. A színművész, aki félig szintén zsidó származású, Radnóti személyiségével érez rokonságot, s tragikus élete kelt benne együttérzést.

Radnótit születésekor érte az első csapás: a szülésbe belehalt az édesanyja és ikertestvére. Apját 12 évesen veszítette el. Radnóti vívódó alkat volt, aki úgy vélte: „Másnak térkép e táj”, de számára a haza volt ez a föld. Mégis kitaszították, halálba kergették. Bálint András elmondta, hogy korábban Arany Jánosról, Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról és Márai Sándorról tartott előadói esteket. Olyan írókat választott, akiknek a személyisége megérintette, akiknek a költészete nem harsány, hanem „lágyabb és együttérzést keltő”, jól látták saját koruk súlyos csapásait és átérezték embertársaik szenvedését.

Szerző: Csarnai Attila

Forrás:

http://www.csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4255:oly-korban-eltem-e-foldon-balint-andras-szinmuvesz-radnoti-estje&catid=1:helyi-hirek

Az esemény forrása: http://www.csepelivaroskep.hu/radnoti-miklos-muvelodesi-haz/radnoti-est/