************************************************************************************

színes, magyar filmszatíra, 86 perc, 1987

rendező:    Gárdos Péter
forgatókönyvíró: Gárdos Péter, Osvát András
zeneszerző: Novák János
operatőr: Máthé Tibor
díszlettervező: Romvári József
dramaturg: Bíró Zsuzsa
jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
vágó: Rigó Mária

szereplő(k): 
Garas Dezső (Feri)
Hernádi Judit (Franciska)
Törőcsik Mari (Nagyi)
Tóth Marcell (Tomi)
Kárász Eszter (Annamari)
Eperjes Károly (Ákos)
Fehér Anna (Szidi)
Végvári Tamás (Feri bátyja)
Reviczky Gábor (Tausz)

1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.

"Már lassan két esztendeje, hogy egy társaságban a barátommal azt számlálgattuk, hogy hány pofont is kaptunk eddig életünkben. A nagy nyaklevesekre az ember legalább úgy emlékszik, mint a nagy szerelmekre. És miután nagyjából egykorúak vagyunk, tán nem is furcsa az azonosság: az igazán felejthetetlen frászokat valamennyien az ötvenes évek közepén gyűjtöttük be. Innen a Szamárköhögés ötlete: elmesélni azokat a valóságos és képzeletbeli füleseket, amelyeket - talán nem hangzik túl szerénytelenül - egy korosztály, egy generáció kapott kamaszkora küszöbén. 1956 októberének-novemberének három hete - öt arculcsapás története..." /Gárdos Péter/

---

      1956 - 56 - 2012

  

(Kattintással nagyban is szemlélhető, sőt végiglapozható mind a 400 plakát fotója)

    

   

    

FORRÁSOK:

http://mek.oszk.hu/04000/04056/html/plakat/cim.html (plakátok)

http://www.1956muzeum.hu/galeria.html (korabeli fotók)

---

1956 további tanulmányozásához, ünnepléséhez:

http://www.1956muzeum.hu/bemutatkozo.html

http://www.terrorhaza.hu/

http://www.xxszazadintezet.hu/index2.html

http://www.emlekev.hu/emlekevek/1956_os_emlekev/a_forradalomrol/index.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/1956-os_forradalom

---

TAMÁSI LAJOS (1923-1992)

Piros a vér a pesti utcán

Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.

Nincs már teendő: ez maradt,
csak ez maradt már menedékül,
valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.

Zászlóink föl, újjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra,
selyem-színei kidagadnak:
ismét mienk a pesti utca!

Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
kire lövetsz, belügyminiszter?

Piros a vér a pesti utcán,
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?

Kire lövettek összebújva ti,
megbukott miniszterek?
Sem az ÁVH, sem a tankok
titeket meg nem mentenek.

S a nép nevében, aki fegyvert
vertél szívünkre, merre futsz,
véres volt a kezed már régen,
Gerő Ernő, csak ölni tudsz?

... Piros a vér a pesti utcán.
Eső esik és elveri,
mossa a vért, de megmaradnak
a pesti utca kövein.

Piros a vér a pesti utcán,
munkások - ifjak vére folyt
-, a háromszín-lobogók mellé
tegyetek ki gyászlobogót.

A háromszín-lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyűlöletét,

s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.     (1956. ősz)

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.