MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2013)

A tételekhez kapcsolódó feladatok nem nyilvánosak. A magyar nyelv tételekhez és az irodalom tételekhez is egy-egy feladat tartozik.

A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg kapcsolódik; a vizsgázónak ezekre reflektálva, a feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait.

IRODALOM

ÉLETMŰVEK

1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. Ady Endre Új versek vagy Vér és arany című kötetének formai és tartalmi sajátosságai

4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától

5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében

PORTRÉK

7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában

8. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában

9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban

10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

LÁTÁSMÓDOK

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című alkotásában

13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

KORTÁRS IRODALOM

14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai

15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében

VILÁGIRODALOM

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján

17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában

MAGYAR NYELV

EMBER ÉS NYELV

1. A beszéd mint cselekvés

2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben

KOMMUNIKÁCIÓ

3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői

4. Az elektronikus kommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban

6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése

7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői

NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma

9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői

A NYELVI SZINTEK

10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei

11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban

12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe

13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai

A SZÖVEG

14. A lineáris és a globális kohézió

15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása

16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása

A RETORIKA ALAPJAI

17. Az érvelés fajtái és módszerei

18. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségei

STÍLUS ÉS JELENTÉS

19. A konnotatív és a denotatív jelentés

20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai