Folyamatosan változó korunkban véleményem szerint a közoktatás alapfeladata: szakmai, érettségire és továbbtanulásra felkészítő oktatás. Azt gondolom, hogy az intézményi működés alapfeladatának törvényes ellátását szolgálja a közoktatási törvény az alapító okirat és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok. Pedagógusként kötelességemnek érzem a jogszabályok: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend és a minőségirányítási program által biztosított keret betartását, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását tanítási, tanulási alkalmazásakor. Úgy tartom, mindennapos képzési elfoglaltságomban segít a technika alkalmazása. Hangsúlyozom, hogy a működési keretet átfogó jogszabályokat és kötelezettségeket azonban élettel kell megtölteni. Gondoljuk meg gróf Klebelsberg Kunó gondolatát „Optimizmus nélkül igazi pedagógus el sem képzelhető”. Feltételezhető, hogy a tanár szubjektivitása szolgálhatja tanítványai körében a használt kommunikációs technológiák megismerését, alkalmazását. Tanulói számára optimizmusával és dialógusával felhívja a figyelmet a folyamatos információs haladásra és ezt biztosító élethosszig tartó tanulásra.

         Az információs rendszer fejlődése elvárja haladjunk a korral. Elmúlt időintervallumokban is megfigyelhető, hogy az oktatás együtt haladt a technika fejlődésével. Állításomat a történelem is alátámasztja. Tudósok találmányai az emberiség javát szolgálták. Véleményem szerint oktatási nevelési kommunikációs módosulás részét képezi az átalakuló tanári tanórai tanítási módszerek. Nem is olyan régen a tanár tekintélyére és tudására épülő tanítás alakul át a tanítási módszertan tanár diák segítőéjé. Ebben a módszertanban hangsúlyosan megjelenik az egyéni foglalkozás, csoport munka, háttérbe szorítva a frontális, közösségi munkát. Mai kor innovációs alakulásának képzeletbeli lobogójára valaki az alábbi idézetet írta „gondolkozz globálisan- cselekedj lokálisan”. Véleményem szerint jobban megértjük a világot, benne önmagunkat és a ránk bízottakat, ha a világra ablakot nyitunk, kitekintünk és egy kicsit magasabbra szállunk. „ A tanulás nem szégyen, a tudatlanság viszont igen” mondhatjuk mi is a híres római költővel, Vergiliusszal, lehetőségeink sorra jelenik így meg. Közoktatásban észrevételem szerint ilyen eshetőség közzé tartozik ma az internet, számítógép, laptop, tablet pc, okostelefon, projektor, interaktív táblagép, animáció és digitális tananyag használata. Fel sem tűnik rohanó világunkban, hogy nem is olyan régen még a tv, magnó, cd lejátszó, diavetítő és írásvetítő töltött be fontos szerepet az oktatásban. Az információs rendszerek modernizációja meglátásom szerint több úton történhet a közoktatás területére vonatkozóan: magasabbról-fentebbről a felsőoktatás részéről, alulról az általános iskolák felől, valamint a külső környezet részéről. Úgy tartom, a középiskola kulturális szinten missziós szerepet tölt be, amivel végzett növendékei egy életre meghatározó élménnyel, tudással gazdagodnak. Amennyiben elismerjük, hogy „hidakat építs ne falakat” állt a berlini falon, akkor nem csak tanár-diák, de iskolák közötti kommunikációs kapcsolattartás is fontos része a sikeres oktatásnak és nevelésnek. Hidat építünk a mögöttünk levőkkel: - általános iskola - diákjaink jövetele. Feladatunk itt a különböző információs felkészültséggel érkezők felzárkóztatása és felkészítése a továbbtanulásra. Hidat az előttünk levőkkel - felsőoktatás- tanítványaink távozásával. Hidat az iskolai életre hatást gyakorló külső környezettel. Közoktatásba bekerülőknek pedig lehetőségük van hidat építeni iskolánkkal: tanórákon való részvétel, iskolai eszközök használata mellet az iskolai életközösség információs szervezésével, szakkörök, fakultációk, házi versenyek rendezésével, lexikális tudás bővítésével: szaklapok, folyóiratok tanulmányozásával és felsőoktatás által irányított versenyeken való részvétellel. Az elektronikus oktatás lehetőségei közzé tartozik a digitális tananyag, amelynek használati előnyei a folyamatos frissítés, aktualizálás. Feltételezésem szerint idő, papír és tankönyv költség csökkentése sem utolsó szempont. Tanórák oktatási minőségét pedig rövid időn belül lehet javítani. Tanórákon laptop, tablet pc használat során szemléletesebben és könnyebben tudunk haladni, kevesebb időt elöltve egy témánál. Az így megmaradt időt több dologra fel lehet használni, mint pl. gyakorlásra. Elektronikus oktatás magával hordozza az otthonról való tanulás lehetőségét is. Azt gondolom, első lépcsőben ide tartozik házi feladatok adathordozókon való beadása, drót postán való beküldése, web kamerán történő kapcsolat tartás pedagógusával. Fenntartva állításomat ezzel mind utazási idő és oktatásra szánt tankönyvi költség spórolható meg. A közel jövőben pedig az otthonról való tanulás magasabb lépcsőfoka miatt előfordulhat iskolaépületek megóvása és rezsi költségének csökkenése. Elismerem, hogy az információs technológiák beszerzése nem olcsó, de mellette szól, hogy költség átcsoportosítással, támogatókkal, pályázat adta lehetőséggel és intézményi jótékonysági bál bevételével szinten tartható, fejleszthető. Feltételezem diákok iskola választásánál - nyílt nap- is szempont lehet kommunikációs technológiákkal jól felszerelt modern tanintézmény. Hagyományos tananyag pedig bizonyos év elteltével elavul és frissíteni muszáj, amely szerkesztése és kiadása egyre nagyobb összegbe kerül. A verbális kommunikációt azonban meggyőződésem a technikai fejlődés ellenére is fenn kell tartani. Minden napos képzés során látom, hogy órán levő - igyekvő- diákjaim egy része szabad idejükről lemondva képzik magukat, felfele haladva a műveltség létráján. Növendékeim másik csoportja - lustábbja- pedig, sajnos társaiktól lemaradva alapvető olvasási, helyesírási hiányosságokkal küzdenek. Feltételezem, hogy ilyen nagy kommunikációs változás diákjainknak nem csak előnyére, de sajnos hátrányai is származhat. Úgy tartom, vannak hátrányok, amelyek a számítógépet érik, ilyen a számítógépes vírusok, diákjaink pénztárcáját kitevő online átverések. Komolyabb pszichés jellegű tünet megeshet a cybernullying (internetes kiközösítéssel) vagy az online zaklatással. Meghasonlott diákjaink információs technikai vívmányoktól, édesanyanyelvünk ápolása mellőzésével pedig Czakó Gábor kifejezéseivel élve „lumpenizálodására” kerül sor, és növendékeinkből „konzum idióták” válhatnak.           

        Az iskolai alapdokumentumokhoz visszatérve, úgy vélem a megfelelő információs és kommunikációs technológiák területén is létre kell hozni az internet felhasználásához való gyakorlati lehetőségeket, jogokat és kötelezettségeket. Azt gondolom, hogy az információs technológiák alkalmazása nem csak szép, de veszélyes, amelyet törvényes módon megfelelően kontrolálni kell. Hangsúlyozom a képzés elsődleges feladata, Hamvas Béla azon gondolatával azonosulva a „belső tudás fölélesztése”. Véleményem szerint a pedagógus egyéniségéből sugárzó tekintete, tudása és diákjaihoz fűződő szeretete segít az internetes technológiák labirintusában, együttműködve a szülőkkel és hatóságokkal. Ahogy valaki írta „a tudás bölcsebbé tesz, a szeretet felemel” Úgy tartom, ebben a nemes cselekedetben támaszkodhatunk Eötvös József volt vallás - és közoktatásügyi miniszterre „Félig sem fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

Felhasznált irodalom

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.ofi.hu

Digitális tankönyvtár www.tankonyvtar.hu

• Magyar Rádió 1, Kossuth Rádió Napközben c. műsora 2013. február 4-5
• Gróf Klebelsberg Kuno Politikai Hitvallása: Az Athenaeum Kiadása Budapest, 1935                                 
• 1928 Neonacionalizmus. 309.l.
• Czakó Gábor: Beavatás - esszék - Igen Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 2000.
• Közoktatási intézmények alapdokumentumai: Pedagógiai program, Minőségirányítást program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend