A B U N D A
NAGY SZERENCSÉNK, HOGY EGY JÓ IDEJE MÁR NÁLUNK TANÍT
BUNDA JÁNOS ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ
(HÁZON BELÜL "BUNDATANÁRÚR" VAGY "A BUNDA")
Ő AZ, AKI A LEGREJTETTEBB TEHETSÉGET IS KÉPES FELSZÍNRE HOZNI. A RAJZTUDÁS TERÉN OLYAN DIÁKOKNÁL IS KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET ÉRT EL, AKIK MAGUK SEM TUDTÁK MAGUKRÓL, HOGY ERRE KÉPESEK, VAGYIS HOGY GŐZÜK NEM VOLT A SAJÁT TEHETSÉGÜKRŐL, MÍG NEM TALÁLKOZTAK VELE.
SAJNOS, A TANÁR ÚR MUNKÁI A NETEN MEGTALÁLHATATLANOK: ALKOTÓJUK BUJKÁL A CYBERTÉRBEN, ÉS A HÁLÁTLAN INTÉZMÉNYEK (AKIK PEDIG ANNO ÖRÜLTEK, HOGY NÁLUK ÁLLÍTOTT KI) MÁR AZT A MINIMÁLIS KÉPANYAGOT IS ELTÁVOLÍTOTTÁK A HONLAPJUKRÓL, AMI EGY-KÉT ÉVE MÉG ELÉRHETŐ VOLT...
Az alábbi régi ismertetőbe Tanár úr sulihonlapról koppintott fotóját applikáltam, mert még azt az egy reprodukciót is törölték, ami az ismertetőt díszítette... (szgá)
LONG LIVE BUNDA!
Gaál Imre Galéria
(Budapest)
2005.03.30. - 2005.04.30.
Bunda János István kiállítása
|
Bunda János István alkotásai egzotikumnak számítanak a kortárs magyar festészetben, hiszen legtöbbjük a tibeti buddhizmusról illetve Tibetről szól. A naprakész művésztársak, kritikusok aligha értik, miért fest ilyen, az aktuális irányoktól távol eső képeket. Aki azonban közelebbről ismeri, tudhatja, hogy nem csupán szimpatizáns, hanem maga is a buddhizmus útját követi. Képeit ezért elsősorban nem a formai kérdések, stílusproblémák, hanem a buddhista gondolatkör témái inspirálják.
Míg keleten a végtelen ürességben elcsitul a lélek, a nyugati kultúrkörben a semmi nehéz teherként görnyeszti, s a csend sem békét, inkább vészterhes sejtelmeket idéz. Félünk tőle. Fecsegés, zaj és káosz biztonságában élünk. Ám mindez a látszólagos káosz és zűrzavar lehetőséget ad arra is, hogy a művész önnön törvényei és belátása szerint alkosson s ezáltal legyen hiteles, illetve jelen idejű.
További információk: |
Gaál Imre Galéria |
1203 - Budapest |
Kossuth Lajos utca 39. |
|
Nyitva tartás: K-V 10-18 |
|
Tel.: +36 (1)283-0031 |
gaal.budapest@museum.hu |
info@pesterzsebetimuzeum.eu |
|
Lázár Ervin:
Mese egy szembejövőről
(Buddha szomorú)
Ennek az embernek, aki szembejött, irtózatosan nagy feje volt.
Mint egy ház, mint egy gáztartály, mint egy uborkaszállító vagon.
Dörr-bömm-dörr, hegygerincekre taposott meg városokra.
Azazhogy nem is volt akkora feje.
Csak, mint egy krumplifőző denfer, mint egy szapuló, mint egy abáló üst.
Bimm-bumm-bimm, folyókra lépett; hidakra, ligetekre.
Tulajdonképpen alig volt nagyobb a feje a normálisnál.
Mint egy jól megtermett úritök, egy rózsaszín luftballon, egy felfújt marhahólyag.
Csirr-csörr-csirr, házakra lépett, virágoskertekre, játszóterekre.
Mondhatnánk azt is, normális nagyságú feje volt.
Mint neked, nekem vagy neki.
Tipp-topp-tipp, pásztorkutyákra lépett, csűrökre, búzaföldekre.
Nem is volt normális nagyságú feje. Kisebb volt.
Mint egy konzervdoboz, mint uborka, mint egy nagyobbfajta alma.
Csisz-csosz-csisz, kismalacokon, pipacsokon, ingecskéken csoszogott.
Persze, egészen kicsi feje volt.
Mint egy gombostűfej, mint egy mákszem, mint egy ruhatetű.
Sity-suty-sity, szép formákon, virágillaton, álmokon lépkedett.
Ennek az embernek, aki szembejött, egyáltalán nem is volt feje.
MÉGIS VAN EGY KÉP!
Ezt az egy Bunda-képet még régebben mentette el Hidvégi tanár úr, és mindenkinek, aki kérte, továbbította. De olyan nagy volt, hogy én pl. feltettem egy ingyenes tárhelyre. Azóta is ott van, de simán le lehet kérni, ha valami miatt kell. (Tanár úr nem örült a képével való garázdálkodásnak és ennek a "sztárolásnak", mi annál inkább :)
Kattinsatok rá, és megnyílik a nagyobb kép a tárhelyen, ott újra rákattintva megnézhetitek az eredeti méretben is!
**********************************************
**********************************************
|